Rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági járadék

Gyakran találkozhatunk a rokkantsági, illetve a rehabilitációs ellátás, valamint a rokkantsági járadék elnevezésekkel. Annak ellenére, hogy ezen ellátások elnevezése első ránézésre hasonlít egymáshoz, tartalmukban és jogosultsági feltételeikben is lényeges különbségeket, különböző ellátásokat takarnak. 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, azok feltételei a 2011. évi CXCI. törvényben találhatók.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, akinek:

• egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 60 %-os és
• a kérelem benyújtását megelőző:
  • 5 éven belül legalább 1095 napon át,
  • 10 éven belül legalább 2555 napon át, vagy
  • 15 éven belül legalább 3650 napon át a Tbj. 5 § szerint biztosított volt;
• nem végez keresőtevékenységet és
• nem részesül rendszeres pénzellátásban.

Az ellátásra az előzetes biztosítási idő tartamára tekintet nélkül jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, aki:

1. Iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb ideig volt megszakítás nélkül biztosított, vagy
2. 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült.

Az előzetes biztosítási időbe be kell számítani:

• a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, csed, gyed, álláskeresési támogatás folyósításának idejét,
• a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
• a nyugellátásra 2011. december 31-éig megkötött megállapodás alapján megszerzett szolgálati időt.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai:

• a rokkantsági ellátás
• a rehabilitációs ellátás

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálható-e és így rehabilitációs ellátásra lesz jogosult, vagy rehabilitációja nem javasolt, ezért részére rokkantsági ellátást állapítanak meg. A jogszabály 3 § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a megváltozott munkaképességű személy:

1. Rehabilitációs ellátásra jogosult, ha rehabilitálható, ezen belül:
   1. Foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható és egészségi állapota 51-60 % közötti (B1 kategória)
   2. Tartós foglalkozási rehabilitációt igényel és egészségi állapota 31-50 % közötti (C1 kategória).
2. Rokkantsági ellátásra jogosult, ha rehabilitácója nem javasolt ezen belül:
   1. Egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés során a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt és egészségi állapota 51-60 % közötti (B2 kategória).
   2. Egészségi állapota alapján tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés során a rehabilitálhatóság szociális szempontú vizsgálata alapján egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt és egészségi állapota 31-50 % közötti (C2 kategória).
   3. Kizárólag folyamatos támagatással foglalkoztatható és egészségi állapota 1-30 % közötti (D kategória).
   4. Egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes és egészségi állapota 1-30 % közötti (E kategória).

Az itt felsoroltakon túl, rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is, aki rehabilitálható (B1 és C1 kategória), azonban a kérelem benyújtásakor az öregségi nyugdíjkorhatr beöltéséig kevesebb, mint 5 év van hátra.

Az ellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles értesíteni a rehalitációs hatóságot, ha:

• rehabilitációs ellátás esetén:
  • egészségi állapotában tartós javulás vagy rosszabbodás következett be
  • keresőtevékenységet folytat, vagy keresőtevékenysége megszűnt
•  rokkantsági ellátás esetén:
  • a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be
  • egészségi állapotában tartós javulás, vagy romlás következett be
  • keresőtevékenységet folytat és jövedelme 3 egymást követő hónapban meghalaja a minimálbér 150 %-át

A rehabilitációs ellátás rehabilitációs szolgáltatásból és pénzbeli ellátásból áll. Az a személy, aki rehabilitációs ellátásban részesül, köteles együttműködni a rehabilitációs hatósággal és teljesíteni a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg. Amennyiben ezen a napon rendszeres pénzellátásban részesül, úgy rehabilitációs ellátásra annak megszűntetését követő naptól jogosult.

A rehabilitációs ellátás a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb a folyósítástól számított 3 évre állapítható meg, annak időtartama nem hosszabbítható meg. 2016. január 1-jétől az a személy, aki a rehabilitációs ellátás mellett keresőtevékenységet végez és keresőképtelenségére tekintettel táppénzt, baleseti táppénzt folyósítanak részére, a táppénz, baleseti táppénz idejére a rehabilitációs ellátást nem szüneteltetik. Így azonban a táppénz folyósítás ideje már nem hosszabbítja meg a rehabilitációs ellátás folyósításának időtartamát.

Ugyanakkor a rehabilitációs ellátás ismét megállapítható, ha a korábbi komplex minősítés után következik be olyan egészségkárosodás, melyet a korábbi komplex minősítés során nem vettek figyelembe és egyébként a jogosultsági feltételek fennállnak.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege:

• B1 kategória: a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a 2012. évi minimálbér 30 %-a, legfeljebb annak 40 %-a
• C1 kategória: a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a 2012. évi minimálbér 40 %-a, legfeljebb annak 50 %-a

A rehabilitációs pénzbeli ellátás összegét a nyugdíjemelésre vonatkozók szabályok szerint, azzal megegyező arányban kell emelni.

A rehabilitációs ellátás megszűnik az ellátás időtartamának leteltével, illetve az ellátott halála esetén a halál bekövetkezését követő hónap első napjától.

A rehabilitációs ellátást meg kell szűntetni, ha az ellátott:

• kérte,
• más rendszeres pénzellátában részesül (kivéve a tápénz, baleseti táppénz, gyed),
• egészségi állapotában a rehabilitációt lehetetlenné tevő tartós rosszabbodás következett be,
• olyan tartós egészségi állapotjavulás következett be, hogy már nem minősül megváltozott munkaképességűnek,
• együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
• a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt,
• bejelentés nélkül foglalkoztatták (ebben az esetben a megszűntetést megelőző 12 havi ellátást vissza kell fizetni!),

A rehabilitációs ellátás mellett az ellátott személynek lehetősége van arra, hogy keresőtevékenységet folytasson, melyre az alábbi feltételek mellett nyílik lehetősége:

• A 2011. december 31-ét követően megállapított rehabilitációs pénzbeli ellátás mellett heti 20 órában lehet keresőtevékenységet folytatni, vagy közfoglalkoztatásban részt venni. A keresőtevékenységnek nincs felső jövedelemkorlátja. Amennyiben a heti munkaidő meghaladja a 20 órát, a rehabilitációs pénzbeli ellátás folyósítását szüneteltetni kell.
• Amennyiben az ellátott 2011. december 31-én még nem töltötte be az 57. életévét és rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, melyet rehabilitációs ellátássá alakítottak át és még nem történt meg a felülvizsgálata, rehabilitációs ellátását akkor kell megszűntetni, ha a keresőtevékenységében 6 egymást követő hónapra vonatkozó havi átlagjövedelme meghaladja a rehabilitációs ellátás kétszeresét és a mindenkori minimálbér összegét. Ez az átmeneti szabály a felülvizsgálatukról szóló döntést követ 2. hónap utolsó napjáig érvényes.
• Amennyiben az ellátott 2011. december 31-én még nem töltötte be az 57. életévét, rendszeres szociális segélyben részesült és még nem történt meg a felülvizsgálata, az ellátás folyósítását akkor kell megszűntetni, ha a keresetének 6 egymást követő hónapra vonatkozó átlaga meghaladja a minimálbér 80 %-át.

Rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző 6. hónap első napjától állapítható meg. Amennyiben ezen a napon rendszeres pénzellátásban részesül, úgy rokkantsági ellátásra annak megszűntetését követő naptól jogosult.

A rokkantsági ellátás havi összege:

• B2 kategória: a havi átlagjövedelem 40 %-a, de legalább a 2012. évi minimálbér 30 %-a, legfeljebb annak 45 %-a
• C2 kategória: a havi átlagjövedelem 60 %-a, de legalább a 2012. évi minimálbér 45 %-a, legfeljebb annak 150 %-a
• D kategória: a havi átlagjövedelem 65 %-a, de legalább a 2012. évi minimálbér 50 %-a, legfeljebb annak 150 %-a
• E kategória: a havi átlagjövedelem 70 %-a, de legalább a 2012. évi minimálbér 55 %-a, legfeljebb annak 150 %-a

A rokkantsági ellátás összegét – ugyanúgy, mint a rehabilitációs ellátás esetében - a nyugdíjemelésre vonatkozók szabályok szerint, azzal megegyező arányban kell emelni.

A rokkantsági ellátás megszűnik az ellátott halálálával, a halál bekövetkezését követő hónap első napjától.

A rokkantsági ellátást meg kell szűntetni, ha az ellátott:

• kérte,
• más rendszeres pénzellátában részesül (kivéve a tápénz, baleseti táppénz, gyed),
• olyan tartós egészségi állapotjavulás következett be, hogy a jogosultsági feltételek már nem állnak fenn,
• értesítési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti,
• a felülvizsgálat során neki felróható okból nem működik együtt,
• keresőtevékenységet folytat és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül havonta meghaladja a minimálbér 150 %-át (egyéni és társas vállalkozó esetében a garantált bérminimum összegét, ha a tevékenység legalább középfokú végzettséget igényel),
• bejelentés nélkül foglalkoztatták (ebben az esetben a megszűntetést megelőző 12 havi ellátást vissza kell fizetni!).

A fentiekből is következően, a rokkantsági ellátás melletti munkavégzés esetén a jövedelemkorlátot kell figyelni, azonban a keresőtevékenységnek nincs időkorlátja.

Ejtsünk néhány szót a rokkantsági járadékról is, melynek jogszabályi hátterét a 83/1987. (XII.27.) MT rendelet adja.

Rokkantsági járadékra az a személy jogosult, akinek:

• egészségkárosodása 25. életéve betöltése előtt keletkezett és legalább 70 %-os mértékű (2015. december 31-ig 80 % volt ez a mérték. A 2016. január 1-én folyamatban lévő ügyekben már a 70 %-ot kell alkalmazni.),
• nem részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, rehabilitációs ellátásban, vagy rokkantsági ellátásban

Rokkantsági járadékot – a feltételek fennállása esetén - az igénybejelentést megelőző 6. hónap első napjától, de legkorábban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, melyben az igénylő betöltötte a 18. életévét.

A rokkantsági járadék fix összegű ellátás, melynek összege 2016-ban 34.475,-Ft. Igényléséhez nem szükséges előzetes biztosítási idő.

A rokkantsági járadék megszűnik, ha:

• a jogosult részére nyugellátást állapítanak meg, vagy
• ha a járadékos egészségkárosodása már nem éri el a 70 %-ot.

A rokkantsági járadék melletti keresőtevékenységnek nincs sem időbeni, sem kereseti korlátja.

Az EMMI honlapján található előterjesztés arról árulkodik, hogy ismét tervezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény módosítását néhány pontban, például az alábbi területeken:

• a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó időkorlát megszűntetése, helyette jövedelemkorlát meghatározása
• az ellátások minimum és maxiumum összegének értékállóságát megteremtendő, azok összege évente a nyugdíjemelés mértékének megfelelően emelkedne (jelenleg még a 2012. évi minimálbér a viszonyítási alap)

Megosztás: