Abrill humán kft. logó

Telefon: +36 20 911 6846 , +36 20 390 8902 | Email: info@abrill.hu

MENU
  • NYITÓLAP
  • BEMUTATKOZÁS
  • SZOLGÁLTATÁSAINK
  • HÍREK
  • LETÖLTÉSEK
  • KAPCSOLAT

Nyitólap / Hírek / Munkaidő, munkaidő-keret

Munkaidő, munkaidő-keret

2016. március. 08.     Címkék: munkaidőkeret , munkaidő beosztás , általános munkarend ,

A munkáltató, amennyiben tevékenysége megkívánja, az általános munkarendtől eltérően, annál rugalmasabb feltételekkel oszthatja be a munkavállalók munkaidejét. Erre a munkaidő-keret, illetve az elszámolási időszak alkalmazásával nyílik lehetőség. A gyakorlatban a munkaidő-keret az általánosan elterjedtebb, az alábbiakban ennek szabályait tekintjük át.

Főszabályként a munkaidőt az általános munkarend szerint heti 5 napra, hétfőtől péntekig, az egyes napokra egyenlően kell beosztania a munkáltatónak. Munkaidő-keret alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára (vasárnapra vagy munkaszüneti napra meghatározott feltételek teljesülése esetén), vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható.

A Munka Törvénykönyve 94. §-a alapján a munkáltató a teljesítendő munkaidőt legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét hosszúságú munkaidőkeretben is meghatározhatja. Az alábbi esetekben a munkaidőkeret legfeljebb 6 hónap, vagy 24 hét lehet:

  • ha a munkáltató tevékenysége:

    • megszakítás nélküli, vagy többműszakos

    • idényjellegű

  • ha a munkakör készenléti jellegű

  • polgári repülésben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállításban és árufuvarozásban, a menetrend szerinti helyi és helyközi közúti személyszállításban, vasúti személyszállításban és árufuvarozásban, a kikötőben foglalkoztatott munkavállalók esetén

Amennyiben a munkáltató rendelkezik kollektív szerződéssel, úgy legfeljebb 12 hónapos, vagy 52 hetes munkaidő-keretet is alkalmazhat.

A munkaidő-keret kezdő és befejező időpontját a munkáltatónak írásban meg kell határozni és közzé kell tenni. A közzététel történhet a helyben szokásos módon, például a faliújságra történő kifüggesztéssel.

A munkáltató feladata a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározása, melyet munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani. Ha például, egy teljes napi munkaidőre vonatkozó négyhetes munkaidőkeretben az általános munkarend szerint 20 munkanap van, a munkaidőkeretben teljesítendő munkaórák száma 160 óra. Ha ebben a 4 hetes időszakban van egy, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap, azt a munkaidő-keretben is figyelmen kívül kell hagyni és ezzel a nappal csökkenteni kell a napok számát, így a munkaidőkeretben teljesítendő óraszám 19*8=152 óra lesz. Emellett a teljesítendő munkaidő meghatározásakor a munkavállaló távollétének tartamát is figyelmen kívül kell hagyni, vagy azt adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát a szerződés szerinti napi munkaidő mértékével kell figyelmen kívül hagyni, vagy számításba venni.

Munkaidő-keret esetén is előírás, hogy a munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban és legalább egy hétre előre kell írásban közölni. Írásban történő közlésnek minősül a munkaidő-beosztás helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététele. Amennyiben a munkáltató elmulasztja az új munkaidő-beosztás közlését, úgy az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Amennyiben a munkáltató gazdálkodásában, vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a már kiadott munkaidő-beosztást legalább négy nappal korábban módosíthatja.

A munkaidő beosztásánál a munkaidő-keret alkalmazásánál is ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – 4 óránál rövidebb és 12 óránál hosszabb nem lehet (készenléti jellegű munkakör esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a napi munkaidő legfeljebb 24 óra lehet). A heti munkaidő legfeljebb 48 óra (a készenléti jellegű munkakörök esetén 72 óra). A napi, illetve a heti korlát esetén az elrendelt rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.  A heti munkaidő felső határának figyelésénél és betartásánál a munkaidő-keret alkalmazása lényegesen rugalmasabbá teheti a munkavállalók munkaidő-beosztását, mivel ebben az esetben annak tartamát a munkaidő-keret átlagában kell figyelembe venni. Így pl. a munkáltató, ha tevékenysége indokolja, a teljes munkaidős munkavállaló munkaidejét pl. napi 12 órában is beoszthatja 5 napon keresztül anélkül, hogy rendkívüli munkavégzés keletkezne. Természetesen az így teljesített többletórákat, esetleg pihenőnapokat a munkaidő-keretben kompenzálni kell a munkavállaló részére, egyéb esetben a rendkívüli munkavégzés szabályait kell alkalmazni.

Munkaidő-keret esetén is be kell tartani a munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre vonatkozó szabályokat. A munkáltató azonban heti pihenőnapokat, illetve a heti pihenőidőt egyenlőtlenül is beoszthatja, de havonta legalább egy pihenőnapot, vagy a heti pihenőidőt vasárnapra kell beosztani. A munkavállaló számára 6 munkanapot követően egy pihenőnapot ki kell adni , kivéve a megszakítás nélküli, a több műszakos, vagy az idényjellegű tevékenység esetén. Heti pihenőidő alkalmazása estén hetente legalább 40 óra megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, de a munkaidőkeret átlagában biztosítani kell a legalább 48 óra heti pihenőidőt.

Amennyiben a munkavállaló munkaviszonya a munkaidőkeret lejárta előtti megszűnik, a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és az általa teljesített munkaidő alapulvételével kell elszámolni:

  • A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a határozott idő lejártával, a munkáltató próbaidőn belüli, vagy a határozott idejű munkaszerződés lejárata előtti azonnali hatályú felmondásával, a munkáltató működésével összefüggő okkal indokolt felmondásával, vagy a munkavállaló azonnali hatályú felmondásával (kivéve a próbaidőn belüli azonnali hatályú felmondást) szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

  • Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaviszony a fenti módok valamelyikén szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

  • Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a munkaviszony a munkavállaló (rendes) felmondásával, próbaidőn belüli azonnali hatályú felmondásával, vagy a munkáltató azonnali hatályú felmondásával, a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával szűnik meg és a munkavállaló az általános munkarend és a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott. Ez azért bír a munkáltató részére jelentőséggel, mert az Mt. 161. § (2) bekezdés b) pontja alapján a túlfizetés összegét a munkavállaló munkabéréből a munkavállaló hozzájárulás nélkül is levonhatja.  

A gyakorlatban nem ritkán találkozhatunk olyan esettel, hogy a munkáltató nincs tisztában azzal, hogy mivel a tevékenysége indokolja például a munkavállalók rendes napi munkaidejének a munkanapokra történő egyenlőtlen beosztását, vagy például a rendszeres szombati napra történő beosztást, ezekre munkaidő-keret alkalmazása esetén nyílik kedvező lehetősége. Munkaidő-keret alkalmazása nélkül mindenképp a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk.

A tapasztalat azt is mutatja, hogy a munkáltatók sok esetben nem ismerik a munkaidő-keret adta lehetőségeket és az alkalmazás előnyeit, feltételeit. Pedig egy megfelelően és körültekintően elkészített munkaidő-keret szabályzattal és kevés többlet adminisztrációval lehetőségük nyílik a tevékenységük által megkívánt rugalmasabb munkaidőbeosztásra és költségmegtakarításra is. 

Megosztás: facebook ikon twitter ikon google ikon pinterest ikon

Szolgáltatásaink

  • Munkaügyi és bérszámfejtési átvilágítás
  • Szakmai tanácsadás (eseti/átalánydíjas)
  • Munkaügyi, bérszámfejtési és tb-outsourcing
  • Cafeteria tanácsadás és outsourcing

Hírek

Főállású vállalkozók szociális hozzájárulási adó fizetése 2021. február 1-től

2021. február 14.

Minimálbér és garantált bérminiumum - 2020

2020. január 05.

A bérszámfejtési területet érintő legfontosabb jogszabályváltozások 2017-ben

2017. január 20.

Címkék

szociális hozzájárulási adó adó bérszámfejtés munkaügyi audit munkaügyi átvilágítás bérszámfejtési outsourcing tb outsourcing hr adminisztráció cafeteria 2017 béren kívüli juttatások mobilitási célú lakhatási támogatás lakáscélú támogatás cafeteria változások cafeteria tanácsadás cafeteria outsourcing szabadság hallgatói munkaszerződés adózás adókedvezmény szociális hozzájárulás személyi jövedelemadó minimálbér járulékok munkavédelmi törvény munkavédelmi képviselő foglalkozás egészségügy munkabaleset munkavédelmi változások munkaidőkeret munkaidő beosztás általános munkarend rokkantsági ellátás rehabilitációs ellátás rokkantsági járadék megváltozott munkaképességű személyek szochó kedvezmény munkaidő keret szabadság kiadása munkaügyi bérszámfejtési átvilágítás diákok foglalkoztatása diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás nyári diákmunka minimálbér 2017 garantált bérminimum 2017 alkalmi munkavállaló bér 2017 egyszerűsített foglalkoztatott bér 2017 bérszámfejtőket érintő változások 2017 adóbáltozások 2017 minimálbér 2020 garantált bérminiumu 2020 főállású egyéni vállalkozó társas vállalkozó

Kérdése van?

KAPCSOLAT

Bármilyen, a szolgáltatási területünket érintő kérdésével forduljon hozzánk bizalommal!

Telefon:

+36 20 911 6846 +36 20 390 8902

E-mail:

info@abrill.hu

Cím:

3950 Sárospatak, Kőrösi Csoma Sándor utca 37. 1153 Budapest, Eötvös u. 118.

Az üzenet elküldése sikerült!
Kollégáink hamarosan felveszik Önnel a kapcsolatot! Köszönjük!

Copyright © Abrill Humán Kft. | Minden jog fenntartva | Adatvédelem
Nyitólap Bemutatkozás Szolgáltatásaink Hírek Letöltések Kapcsolat