Telefon: +36 20 911 6846 , +36 20 390 8902 | Email: info@abrill.hu
2015. december 15. Címkék: hallgatói munkaszerződés , adózás , adó ,
A diákok szakmai gyakorlaton történő foglalkoztatásakor több esetben eltérő munkajogi, adózási és társadalombiztosítási szabályok vonatkozhatnak.
Hallgatói munkaszerződés a felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. §-ában került meghatározásra. Hallgatói munkaszerződés alapján az alábbiak szerint lehet munkát végezni:
A külső gyakorlóhelyen történő szakmai gyakorlat teljesítéséhez a felsőoktatási intézménynek és a gyakorlóhelynek együttműködési megállapodást kell kötni a szakmai gyakorlat teljesítésére, a gyakorlóhelynek és a hallgatónak pedig hallgatói munkaszerződést, melyre a munka törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.
A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett, 6 hétnél hosszabb egybefüggő szakmai gyakorlat esetén a szakmai gyakorlóhely legalább hetente a minimálbér 15 %-át köteles kifizetni a hallgatónak (kivéve a költségvetési intézménynél, ahol a díjazás nem kötelező).
Az szja törvény előírásai alapján a hallgatói munkadíj összegéből havonta a hónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó rész adómentes, az e fölötti rész nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik.
2014. január 1-étől a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra a biztosítás nem terjed ki, ezért a hallgatói munkadíjból nem kell egyéni járulékot levonni és a hallgatót nem kell a T1041-en jelentést teljesíteni a NAV felé. A szociális hozzájárulásról szóló törvény rendelkezései alapján a kifizetett hallgatói munkadíj nem képezi szociális hozzájárulási adó alapját.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján a tanuló gyakorlati képzésre együttműködési megállapodás alapján van lehetőség akkor, ha a gyakorlati képzésre előírt képzési idő kevesebb, mint 40 %. Az együttműködési megállapodás az iskola és a gazdálkodó szervezet között jön létre, melyet írásba kell foglalni és a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A megállapodás akkor válik érvényessé, amikor a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzi azt.
Az együttműködési megállapodás alapján teljesített összefüggő szakmai gyakorlat idejére járó pénzbeni juttatás minden megkezdett hét után fizetendő és havi összege legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér 15 %-ának 1,3-szorosa, vagyis 19,5 %-a (2015-ben 20.475,-). A juttatás heti összege a havi összeg egynegyede. A juttatást csökkenteni kell a tanuló által mulasztott napok arányában.
A pénzbeli juttatáson felül egyéb kötelező juttatások illetik meg a tanulót (kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, védőruha, tisztálkodási eszköz, munkavédelmi-, tűzvédelmi és balesetvédelmi oktatás, rendszeres orvosi vizsgálat).
Az együttműködési megállapodás alapján teljesített gyakorlat idejére fizetett kötelező pénzbeli díjazás mentes az szja-fizetési kötelezettség alól. A gyakorlatot végző tanulókra a biztosítás nem terjed ki, ezért nincs egyéni járulékfizetési kötelezettség és az összeg mentes a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól is. NAV felé nincs bejelentési kötelezettség és a havi bevallásban nem kell szerepeltetni.
A tanulószerződés a tanuló és a szervezet között, gyakorlati képzés céljából írásban megkötött szerződés, melyet a területileg illetékes gazdasági kamarához be kell nyújtani. Tanulószerződést az szervezet köthet, amely szerepel a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában.
A tanulószerződés megkötésére az a tanuló jogosult, aki:
Tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás legkisebb összege attól függ, hogy a gyakorlati képzési idő a meghatározott elméleti és gyakorlati képzési időn belül mekkora arányt képvisel. A díjazás minimum összege ennek megfelelően a hónap első napján érvényes minimálbér 10,5 és 19,5 %-a között van. Az egyéb kötelező juttatások köre megegyezik az együttműködési megállapodás alapján adandókéval.
A tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás nem képezi személyi jövedelemadó alapját.
A tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik, ezért a NAV felé bejelentési kötelezettség áll fenn. A pénzbeli juttatásból 10 % nyugdíjjárulékot és a 7 % egészségbiztosítási járulékot kell vonni, azonban a 1,5 % munkaerő-piaci járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn. A tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj szociális hozzájárulási adó alapját képezi.
A tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulónak naptári évenként 10 nap betegszabadság jár, ezt meghaladóan táppénzre jogosult.
A nagykorú tanulót napi 8, a fiatalkorú tanulót napi 7 órában lehet foglalkoztatni és rendkívüli munkavégzésre, készenlétre nem vehetők igénybe, a fiatalkorú tanuló 22 és 6 óra között nem foglalkoztatható.
A tanulók esetében a pihenőidők kedvezőbb feltételekkel járnak. Így a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani. Esetükben a munkaközi szünet alkalmazására is kedvezőbb feltételek vonatkoznak, mert ha a napi gyakorlati idő több mint 4,5 óra, a tanulót 30 perc megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg. Gyakorlatot megszervezni heti pihenőnapon, vagy munkaszüneti napon csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen, a szakképző iskola engedélyével lehet. A szakképzési törvény alapján a 19. életévét be nem töltött tanulót évente 35, 19 éves kor felett pedig 30 pihenőnap illeti meg.
A gyakorlati helyen legyen elérhető az együttműködési megállapodás, illetve a folyamatosan vezetett jelenléti ív.
2020. január 05.